Nyakas-kő

Budapesttől nem messze, Biatorbágyon járunk, a Tétényi-fennsík szélén, ahol egy tudományi és turisztikai célpontnak is kitűnő, országos jelentőségű természeti emlékre bukkanhatunk. A Nyakas-kő kihagyhatatlan látnivaló, egy igazi természeti kincs. A Budai-hegység védett természeti területén, a Nyakas-kő, a bádeni és a szarmata korszakra jellemző képződmények egyik legjobb példája. A hatalmas oszlopszerű kőszikla egy földtudományi érték, különböző keménységű kőzetek rétegződése alkotja. A környék mészkőszikláiban egyébként több helyen is tengeri ősmaradványok, tengeri sünök, kagylók és egyéb puhatestűek lenyomatait találhatjuk.

Nagy-Kevély és a kamu egri vár - körtúra

Hihetetlen, mi minden fér ebbe a könnyű túrába. Mindez egy 12 és fél kilométer hosszú, 450 méter szintkülönbségű turistaútba sűrítve és akkor a kirándulás közben előbukkanó, pompás pilisi kilátóhelyeket még nem is említettem, ahol csak áll az ember földbe gyökerezett lábbal, és nézi a terepasztalként elé terülő tájat. Gyerekekkel is ajánlott!

A körtúra kiindulópontját, Pilisborosjenőt tömegközlekedéssel is viszonylag gyorsan elérhetjük a fővárosból. A község északnyugati végén rálelünk az országos kéktúra jelzésére, és innentől nincs is más dolgunk, mint követni a kéket toronyiránt.

Teve-szikla és kamu vár

Az első érdekes látnivaló a Teve-szikla egy kisebb mező vagy tisztás szélén. A látványos sziklaformáció egy elhagyott dolomitbányából magasodik elénk, és bizonyos szemszögből valóban úgy néz ki, mint egy megkövült dromedár.

Miután megtaláltuk a teve fejét és púpját is, a kék kerékpárutat jelző úton gyalogolunk tovább. 60-80 méter után letérünk balra, és egy lefelé vezető, jelöletlen, széles, murvás úton egyenesen az egri vár díszletéhez érkezünk. Itt forgatták ugyanis 1968-ban Gárdonyi Géza regénye alapján a Várkonyi Zoltán rendezte kultikus Egri csillagok című filmet.

Dera-szurdok

Pomázról Pilisszentkereszt-Dobogókő irányába, a műútról könnyen megközelíthető egy balra levezető aszfaltozott út, ez vezet le a szurdokvölgy parkolójához (N47 41.090 E18 55.187), itt kiépített pihenőhely, egy nagyobb tisztás, és tűzrakóhely vár ránk, ahol egy kis szalonnasütésre is van lehetőség.

Dera-szurdokban folyik a Pilis leghosszabb folyóvize nem messze Pilisszentkereszttől és szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során. A "dera" szó maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. A folyó 1-1,5 kilométeres mély, meredek szurdokot alakított itt ki. Tükörsima felületűre kopott kövek törik meg rendre a folyó felszínét. A Dera hangos csobogással száguld végig a medrén egészen addig, amíg Szentendre alatt végül a Dunába torkollik.