Júliusi könyvajánló
Darwin College Lectures - Extremes
Az emberiség szembekerül a szélsőségekkel és vonzódik hozzájuk. Az extrém események alakítják gondolkodásunkat, érzéseinket és tetteinket; visszhangoznak a politikában, médiában, irodalomban és tudományban. A szélsőségeket gyakran válságokkal, katasztrófákkal és elkerülendő kockázatokkal társítjuk, de a szélsőségek is képesek új távlatok felé terelni bennünket. Ez a kötet vezető értelmiségiek és közéleti személyiségek esszéit tartalmazza a 2017-es Darwin College Lectures előadásaiból; „szélsőséges” eseményeket tár fel; úgy, mint Trump elnök megválasztása, a populizmus erősödése, a Brexit-népszavazás, a 2008-as pénzügyi válság, a szíriai háború és a klímaváltozás. Az egészségügy, kutatás és a tudományos felfedezések területén elért „extrém” eredményeket is ünnepli. Ez a kötet híres tudósok, újságírók és értelmiségiek lenyűgöző, lebilincselő és időszerű esszégyűjteménye megkérdőjelezi annak megértését, hogy mi a normális és mi az igazán szélsőséges, és rávilágít néhány olyan kérdésre, amelyekkel az emberiség szembesül a huszonegyedik században.
Vágyi Petra: Sémáink fogságában - Hogyan lépjünk ki az ismétlődő forgatókönyvekből?
Talán már felfigyeltünk arra, hogy az életünkben vannak bizonyos kellemetlen, önsorsrontó ismétlődések. Egyes helyzetek - mintha csak benyomnának rajtunk egy piros gombot - automatikus folyamatot indítanak be: visszatérő gondolatokat ébresztenek bennünk, ezektől rossz érzéseink támadnak, melyek hatására mindig hasonlóan cselekszünk, pedig már sokszor megtapasztaltuk, hogy viselkedésünk nem a kívánt irányba vezet. Ilyenkor egy sémavezérelt működést élünk át. (Sokszor erre nem is leszünk tudatosan figyelmesek, csak újra meg újra megtörténik velünk.)
Nagyon valószínű, hogy nekünk is vannak sémáink, mert szinte mindenkinek vannak. A sémák - vagyis az életünkben ismétlődő, nemkívánatos mintázatok - mindig gyermek- és serdülőkorban alakulnak ki, kisebb-nagyobb mértékben sérült, kielégítetlen alapszükségletek nyomán. Ezek a sérülések és hiányok meghatározzák azt, ahogyan önmagunkra és a világra tekintünk, bizonyos területeken átszínezik, eltorzítják a valóságérzékelésünket. Amíg azonban erre nem reflektálunk tudatosan, addig a saját sémavezérelt gondolataink és érzéseink kétségbevonhatatlan igazságnak tűnnek számunkra. Újra meg újra hasonló helyzetekben találjuk majd magunkat, amelyekkel ugyanúgy próbálunk megküzdeni, mint ahogy gyerek- vagy kamaszkorunkban tettük. Ami azonban akkor és ott hasznos megoldás lehetett, az itt és most már hátráltat, tévútra visz minket.
A sématerápia segít végiggondolni, hogy mit miért teszünk, lerakni az olyan meggyőződéseket és automatizmusokat, amelyek már nem szolgálnak minket, megérezni, hogy aktuálisan mire van szükségünk, és kitalálni, hogy azt hogyan is tudnánk elérni.
Ez a könyv a módszer elméletének bemutatása mellett segít beazonosítani saját sémáinkat, hogy aztán tudatosan elkezdhessünk függetlenedni a sémavezérelt működéstől. A cél az, hogy minél inkább megerősítsük egészséges felnőtt énünket, aki rálát arra, hogy mi történik benne, és képes változtatni.
https://www.libri.hu/konyv/vagyi_petra.semaink-fogsagaban.html
Bakancslista - Kastélyok, várak, kúriák - Titkok, tárgyak, történetek
Tudja-e a kedves olvasó, melyik kastélyunkban "járkál" egy szófa éjjelenként? Vagy hogy hol laknak a helyi legendárium szerint kísértetek? És mely várainknál kereshetünk kincsesládákat? Hol van a mélyben titkos alagútrendszer?Hol, melyik hazai kastélyunkban őrzik Beethoven szerelmes leveleit? És hol láthatunk márványistállót? Vagy például panoptikumot?
Ha érdekli Magyarország közel 2000 kastélya és száznál több vára közül a legérdekesebbeknek a története, ha szívesen szemezgetne bajvívások, szerelmi csaták, kétes adás-vételek vagy eladósodások érdekes leírásából, vagy netán menyegzői menüsorok és kísértethistóriák érdeklik, esetleg pompás kastélykertekben barangolna, akkor minden bizonnyal kedvelni fogja Kocsis Noémi kötetét. A könyv alcíme szerint titkok, tárgyak és történetek által mutatjuk be benne Magyarország 333 legszebb, legfurább vagy legérdekesebb történelmi épületét - azzal a nem titkolt céllal, hogy az olvasó is az ódon falak közé képzelhesse magát. Bízunk benne, hogy a kötet élmények és kalandok során át hozza közelebb az olvasóhoz a megértenivaló múltat és a felfedezhető jelent.
https://www.libri.hu/konyv/bakancslista-kastelyok-varak-kuriak.html
Henri Bergson: A nevetés - Helikon Zsebkönyvek 106.
HENRI-LOUIS BERGSON (1859-1941) a XX. század első harmadának egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású filozófusa volt, akinek legtöbb művét minden világnyelvre lefordították. Nézetei, tanai Franciaországban nagy megbecsülést hoztak számára, és 1914-ben a Francia Akadémia a tagjai közé fogadta, miközben a Vatikán ugyanebben az évben indexre tette Bergson írásait. Munkásságának egyetemes értékét 1927-ben az irodalmi Nobel-díjjal ismerték el.
A nevetés 1900-ban jelent meg, és ebben a szellemes esszében a szerző a komikum titkait igyekszik feltárni, vagyis azt kutatja, hogy mit tartunk nevetségesnek, és miért. Bergson megállapításainak jó része ma - egy bő évszázaddal a mű publikálása után - is helytálló. Tegyük hozzá: sajnos, hiszen Bergson egyebek között ilyen kijelentéseket tesz: "A komikum igen gyakran egy társadalom szokásaitól, gondolkozásától, vagyis, nevezzük néven a dolgot, előítéleteitől függ."
